A román Gulág és a szabadság

Egy különleges erdélyi család sorsát ismerheti meg az, aki Visky András író, költő műveit olvassa el, illetve megnézi színdarabban. Most pedig meg is hallgathattuk kalandos élettörténetét a Vojnovich–Huszár-villában rendezett könyvbemutatóján.

Szép számban jöttek el erre a személyes hangú, kötetlen beszélgetésre, amelyet Kocsondi Márk önkormányzati képviselő szervezett, és amelyen megjelent Karsay Ferenc polgármester is. A házigazda szerepét Fodor Erika töltötte be, aki egyben beszélgetőpartnerként is jeleskedett. Visky András Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, drámaíró, költő, dramaturg, egyetemi tanár élete nem akárhogy indult az ötvenes évek vége felé – már kétévesen hivatalosan is üldözöttnek számított, amiről szarkasztikusan megjegyezte: „Én bizony már kétévesen agitáltam, amiről papírom is van!”

Itt arra utalt, hogy az 1956-os forradalom után református lelkész édesapját 22 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját hét gyermekükkel együtt kitelepítették a Duna-deltával határos Bárágan sztyeppe egyik lágerébe, és természetesen éveken át rengeteg jelentést készített róluk a kommunista román titkosszolgálat, így a gyermek, majd később a felnőtt Visky Andrásról is.

– 1800 oldalt írt rólam a román titkosszolgálat – mondta. Ezekből a jelentésekből tudta meg például, hogy már gyerekként is „bűnös” volt. A lehallgatási jegyzőkönyv, ami szintén róla szól, 700 oldalas.

– Ez nagyon becses a számomra – tette hozzá –, mert dátum szerint tudom, hogy mikor, kivel beszéltem. Románul van írva, pedig sokszor angolul beszéltünk, hogy ne értsék, ezért többször elég abszurdra sikerült a fordítás. Ebből a történetből készülök regényt írni.

Az esten két könyvéből, a Kitelepítésből, ami az évek alatt már tíz kiadást élt meg, és az Illegalistákból olvasott fel rövid részleteket, de verseiből is adott kis ízelítőt az író, mielőtt dedikálta köteteit.

Temesi László